Kávéismeretek kezdőknek és haladóknak 2.

Hogyan készül a kávé?

Ha nagy kávékedvelő is vagy, biztosan tudunk újat mondani, hogyan is lesz az érett kávécseresznyéből illatos kávéital. Öösszeszedtük a feldolgozás főbb állomásait néhány érdekességgel kiegészítve.

Akkor a 6 kulcsfontosságú lépés:

1. Termesztés:

A kávé világszerte képes megteremni, de kifejezetten a Ráktérítő-Baktérítő közötti zónában érzi jól magát. Hívják ezért az Egyenlítő „Kávéövének” is. Egyszerűen ez a klíma tökéletes számára: forró és nedves nappalok, a hideg, de fagymentes éjszakák és a bőséges eső. Ezen felül a tengerszintfeletti magasság is kedvez a kávénak, magasabb helyeken hosszabb idő alatt érik be a kávébab. Így a magasabban termelt kávék jobb minőségűek is. Ami ezen felül még fontos, az a termékeny talaj: a kávé ízét a jó minőségű talaj pozitívan befolyásolja. A legjobb az ásványi anyagokban és tápanyagokban gazdag vulkáni talajok.

Tudtad? Sok speciality kávénál jelölik, milyen magasságból jött: Ha olyat látsz, hogy Altura, vagy Mile High, HB vagy SHB, akkor ezek erre utalnak.

2. Szüretelés:

A kávét kézzel szüretelik, ami fárasztó és időigényes munka. Folyamatosan kell szüretelni, mert a kávécserenye nem egyszerre érik. Vagy minden szemet leszednek, és később válogatják ki az éretteket, vagy már eleve szelektíven szüretelnek. Mondani sem kell, hogy ez utóbbi a drágább, ezért ezt a minőségi kávéknál használják.

3. Feldolgozás:

Ez azt jelenti, hogy a kávébabot kiszedik a cseresznyéből. Ez olyan, mintha a „normál” cseresznyét próbálnátok lepucolni a magjáról. Ez történhet szárazon vagy vízzel, egyfajta átmosással. Előbbi esetén a kávébab édesebb, gyümölcsösebb lesz, de lehet földízű és így kissé kellemetlen ízű is. Az újhullámos kávéknál az utóbbit használják. Ez a víz miatt persze drágább lesz, és nem is mindenhol megoldható, főként a világ ezen részein.

4. Pörkölés:

Ez az a folyamat, ahol megváltozik a kávé íze és textúrája. A pörkölés egyszerre tudomány és művészet. A kulcs az első reccsenés! Ha itt abbahagyják a folyamatot, akkor világos vagy közepes pörkölésről beszélünk. A második reccsenés esetén sötét pörkölésről. Előbbi kiemeli a kávé eredeti jellegét, zamatát, utóbbi pörkölési karaktert ad neki, egyfajta csokoládés vagy diós mellékízt. Fontos, hogy a pörkölés után azonnal le kell hűteni és becsomagolni a kávét. Pörkölés után a frissesség 2-3 hét, jobb kávéknál ezt fel is tüntetik a csomagoláson.

5. Őrlés:

A feldolgozott és pörkölt kávé után igazán jó kávét csak akkor fogunk tudni főzni, ha magunk őröljük. Miért? Mert az őrlést követően fél óra múlva a kávé íze, illata elillan. Másrészt a saját őrléssel ellenőrizhetjük az őrlés finomságát, ami fontos tényező a kézi kávéfőzésnél.

6. Főzés:

Szintén kulcsfolyamat a készítésnél, ezért erről később még külön is fogunk írni. Most egyelőre csak annyi, hogy az őrlés finomsága, az idő, a kávé-víz aránya és a víz hőmérséklete mind befolyással lesznek milyen kávét is főzünk végsősoron.

Honnan érkezik a kávé? Azaz nagy kávétermelő régiók:

5 nagy kávétermelő régiót különböztetünk meg: Afrika, az Arab-félsziget, Ázsia, Dél-Amerika, és Közép-Amerika.

Nézzük meg őket egyenként is, mert jelentős különbségek vannak a helyi adottságokban és így az ott termő kávéban is természetesen.

Afrika: a kontinensen még mindig Etiópia számít a kávé őshazájának, és nemcsak az, de egyben az 5. legnagyobb kávétermelő ország is a világon. Szudánnal és Kenyával együtt pedig annak a három országnak az egyike, ahol őshonos az arabica. Az etióp arabica kávé talán az egyik legértékesebb és legizgalmasabb ízvilágú kávé a világon! A fentieken túl egyéb híres kávétermelő országok: Burundi, Kongó, Ruanda, Tanzánia, Uganda. Jellemzően ezek a kávék gyümölcsös, virágos, citromsavas ízjegyeket adnak.

Arab-félsziget: a térség kiemelkedő országa Jemen. Nemcsak azért, mert ez volt az első ország, ahol már eladásra termesztettek kávét, hanem mert a 17. századig ez az egyetlen ország látta el a világot kávéval. Ma is igen keresett kávé a jemeni, és a világ legritkább kávéjaként tartják számon. A jemeni kávét borszerű savasság jellemzi, csokoládés-aszalt gyümölcsös ízjegyekkel.

Ázsia: Jemen éveken keresztül őrizte kávémonopóliumát, olyannyira, hogy volt, hogy az exportra szánt kávébabokat megfőzték, vagy enyhén megpörkölték, hogy ne csírázzanak ki, és így máshol el lehessen ültetni. Végül 7 szem kávébabot mégis sikerült kicsempészni, és Dél-Indiában elültetni. Ezzel elindult az indiai, majd az indonéz és a vietnámi kávétermesztés, amely mára az egyik legjelentősebb terület lett a világon. Az indonéz kávé enyhén savas, igen testes, földes, fűszeres zamatú.

Dél-Amerika: Az 1800-as évektől Brazília átvette a főszerepet Indonéziától, és azóta is a világ elsőszámú kávétermelője, a világ kávé-össztermelésének az 1/3-t adja! Kolumbia, a szintén jelentős dél-amerikai ország 3. e tekintetben. Híres még a bolíviai, perui és az ecuadori kávé is. A brazil kávé testes, enyhén savas, így nagyon jó alap az eszpresszó-keverékeknek.

Közép-Amerika: a földrajzi adottságok itt is kedveztek a kávétermesztésnek, ami sok viszontagság után, de végül ide is eljutott. Olyannyira, hogy az itteni országokban kávémagot adtak a gazdáknak, hogy kezdjék el termeszteni. Ha a Typica, vagy Bourbon fajtát, mint nevet hallod, azokat itt termesztik. Jellemző a közép-amerikai kávékra a finoman savas, kellemesen édes, csokoládés kávéíz. Híres kávétermelő országok: Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama.

Kávé, de milyen? Robusta vagy arabica? Őrölt, instant vagy kapszulás?

Járjuk körbe ebből a szemszögből is a kávék világát.

A kávécserjének (Coffea), mint ismeretes két fajtája van: a robusta és az arabica.

Robusta kávé:

Minden 4. kávé ilyen fajta. Erős, szívós típus, jobban ellenáll kártevőknek, betegségeknek. Gyorsan termő, koffeintartalma kétszerese az arabicáénak. Jellegzetesen keserű, nyers ízű, ezért alacsonyabb minőségűnek is tartják az arabicához képest. Keverékekbe, instant kávékba használják épp ezért előszeretettel.

Arabica kávé:

A kávétermelés 75%-t teszi ki. Termesztése drágább és kevésbé bőven termő fajta. Minél magasabban termesztik, annál inkább édesebb és savasabb ízvilágot kap. Minőségi kávé készül belőle.

Ha már megvan, milyen típusú kávét iszunk, azt is eldönthetjük, hogy milyen formában. Korábban csak szemes kávét lehetett vásárolni, amit aztán mindenki otthon megőrölt. A múlt században azonban új típusok terjedtek el, amelyek megkönnyítették és kényelmesebbé tették a kávéfogyasztást.

Elsőként az előre őrölt kávé terjedt el, később az instant, illetve napjainkban a kapszulás kávék.

Előre őrölt kávé:

Az 1900-as évek elején tették először vákumcsomagolásba a szemes, majd már őrölés után az őrölt kávét is. Megoszlanak a vélemények róla, mert mint tudjuk – vákumcsomagolás ide vagy oda - , az aromájából biztosan veszít a kávé, minél többet áll ebben a formában.

Instant kávé:

Ezt az új formát a Nestlé vezette be Nescafé néven először. Elkészítése könnyű, továbbá olcsóbb és tovább eláll, mint szemes változatban(!). Egyetlen gyenge pontja a minősége, mert a gyengébb minőségű robustából készítik.

Kávékapszula:

Szintén a Nestlé nevéhez fűződik, 1986-ban dobták piacra az első Nespresso kapszulás géppel együtt. Ezt is könnyen és egyszerűen el lehet készíteni, viszont drága, és sok esetben nem környezetbarát megoldás. Persze mostanra már erre is találtak megoldást a nagyobb kávégyártók, és újratölthető kapszulákban kínálják kávéikat.

ISMERD MEG KÁVÉÍZEINKET! KATTINTS IDE ÉS IRÁNY A WEBSHOP!