SVÉDORSZÁG
A svédek a Húsvétot a családdal töltik hasonlóan a Karácsonyhoz. Kitakarítják a nyaralóikat és elkészítik hagyományos édességeiket, ételeiket (hering, lazac, zöldségek, sültek), a menü is szinte ugyanaz, mint Karácsonykor, de omlett helyett a tojást ilyenkor főzik. Nem maradhat le az asztalról a fűszeres italuk sem. Számukra a Húsvét színe a sárga, így otthonaikat a sárgával és a svéd zászló (sárga-kék) színkombinációjával díszítik.
A Húsvét jelképe a húsvéti virgács az asztalon. Påskris, nyírfaágak színes tollakkal díszítve a végükön.
Locsolkodni nem szoktak, viszont vidéken a kislányok csütörtökön és vasárnap beöltöznek húsvéti boszorkánynak és rajzokkal vagy kézzel készített portékákkal járják a házakat, cserébe egy kis édességért. Ez a szokás a svéd húsvéti ünnepkörből jött: a húsvéti boszorkányok elrepülnek Blåkullahoz, hogy az ördög társaságában ünnepeljék meg a boszorkányszombatot.
NORVÉGIA
Norvégiában a tavasz körül forog a Húsvét. Kirándulnak, síelnek és pihenéssel töltik a szünidőt. Ahogy a világ sok részén, náluk is a tojás a jelkép Húsvétkor. Ott is már inkább a csokitojások hódítanak a díszített főtt tojások helyett. Közkedvelt ilyenkor a marcipántojás. Amíg a gyerekek keresgélik a csoki vagy marcipántojásokat, addig a felnőttek a húsvéti reggelen tojásos ünnepi reggelit és palacsintát sütnek. Az ünnepi ebéd főfogása a sült rozmaringos báránycomb. Újabb húsvéti szokás a “húsvéti krimi” (Påskekrim), a tévében krimiket adnak, a könyvesboltokban is a krimi kerül középpontba. Ezek annak szólnak inkább, akik nem terveznek kimozdulni Húsvétkor.
FINNORSZÁG
Finnországban sok a tündérmese, a Húsvét pedig a boszorkányokról szól. „Virvon varvon tuoreeks terveeks, tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle.” – mondogatják a házakat járkáló, boszinak (trulli) öltözött gyerekek. Jót kívánnak és cserébe valami kis édességet várnak. A boszorkány hagyomány onnan jött, hogy nagyszombaton a hiedelem szerint Isten oltalmazó hatása kisebb, így szabadon repkedek a boszorkányok. A finn Húsvét neve egyébként “pääsiäinen”. Szokásuk még, hogy füvet csíráztatnak és mikor megnő, csokiból készült tojásokat, madarakat, nyuszikat raknak bele. Ünnepi ételeik a bárány és a mämmi, ami malátából és rozslisztből készült sűrű desszert.
IZLAND
Húsvétkor Izland megtelik csokitojásokkal (Páskaegg), még a kocsmák is. Úgy tartják, hogy ezeket a húsvéti tojásokat csak hétfőn ehetik meg. Az izlandiak körében nem annyira a vallásról szól a Húsvét, hanem, mint látszik az édességről.
DÁNIA
Dániában is a kimozdulást jelenti a húsvéti időszak. Kidíszítik az otthonaikat és tojásfát állítanak. (faágakra akasztott, kifúvott, festett tojások) Náluk is a nyuszi hozza a tojást, ők sem locsolkodnak. Viszont gondolkodós leveleket küldenek egymásnak.(Gækkebrev) A dánok szeretik Húsvétkor a játékokat, ez is egy ilyen. Ki kell találni ki a feladó és ha a címzett kitalálja, akkor kap egy csokitojást a feladótól. Ha nem, akkor neki kell Húsvét vasárnapjáig küldenie egyet. A gyerekeknek tojásokat dugdosnak el a szülők, amiket megkereshetnek. Szoktak dobálni nyers tojást is a ház felett, aminek a másik oldalon úgy kell le esnie, hogy nem törik össze.
Az eredeti cikk megjelent:
Észak Hangja https://welovescandinavia.wordpress.com/2016/03/27/skandinav-husveti-szokasok/